A Fradi és az áldott-átkozott 11-esek (I. rész)

Rochy Zoltán 2020. 05. 08. 07:59    
Olvasási idő: 3 perc

Egy a sok kimaradt Fradi-helyzet közül a Zseljo ellen. A két évvel később a vb-t is megjáró Josip Katalinski a gólvonal elől pár centivel vágta ki a labdát. (Fotó: Képes Sport)

AZ ELSŐ GYŐZTES PÁRBAJ SZARAJEVÓBAN

Az első nagy Fradi-dráma a 11-esekkel 38 esztendeje történt. A tüköreredmények utáni hosszabbítást követő 11-es párbaj intézménye még igencsak friss volt, alig másfél esztendős. Kevesen tudják, de az eurokupa-história első rúgópárbaját magyar csapat vívta – és nyerte – meg: a Honvéd, amely a skóciai 1–3 után Kispesten 120 percben 3–1-re verte meg az Aberdeent és 5-4-re diadalmaskodott a 11-esekben a KEK első fordulójában. Tizenöt hónapra rá, második magyar együttesként az első kiírását élő UEFA-kupa negyeddöntőjében a Fradi jutott el ugyaneddig a pontig. A Stadionban magam is szurkolóként tanúja voltam annak 2–1-es a Zeljeznicar-győzelemnek (akkor még Zseljeznicsarnak írták-írtuk, hiszen a hivatalos jugoszláv írásmód a cirill betűs volt), amelyen a pár héttel később históriája egyetlen jugoszláv bajnoki címét megszerző bosnyák együttes 1–0-s Fradi-vezetés után felülmúlta a nyilvánvalóan jobb erőkből álló házigazdáját. Aztán következett a visszavágón a szenzációs fordítás: ott is házigazda szerzett vezetést Spreco találatával, de egy percre rá a tavasz ügyeletes Fradi-sztárja, Kű Lajos egyenlített, és sok korábbi kupacsata hőse, a válogatottban három hét múlva debütáló „Brani”, azaz Branikovits László a vezető gólt is megszerezte a 60. percben. Még egy órát csatáztak utána a felek, de Albert Flóri a 89. percben a kapu torkában átlépte a labdát, Gonella olasz bíró pedig nem adott meg közben egy teljesen szabályos Branikovits-gólt a hosszabbításban. A 11-eseket különös közjáték előzte meg, Flóri és a másik ikonikus középcsatár, Josip Bukal csapatkapitányként vitatkozott egy darabig arról, ki is nyerte a pénzfeldobást. Végül Flóri „nyert”, a bosnyákok kezdték a rúgásokat, és az ő középső, harmadik emberük, Bozidar Jankovic követte el az egyetlen hibát. A mieinktől a „betonbiztos” rúgó hátvédhármas, Novák, Páncsics és Megyesi éppoly magabiztosan lőtte be a sajátját, mint a normál játékidőben gólt szerző Brani és Kű Lajos.
A Fradi bejutott az elődöntőbe, ahol az egyik angol csapat, a  Wolverjhampton Wanderers várt rá.

SZŐKE PISTA 1–1-RE VÉGZETT MAGÁVAL  ...

Frank Munro itt csak vezeti a labdát. De a Népstadionban és a Molineux Groundon egyaránt fejjel vette be Vörös Béla kapuját… (Fotó: sportingheroes.net)

A boszniai „11-es mesterkvintett” után aligha hitte valaki, hogy a következő körben éppen a 11-esek, méghozzá a normál időben be nem lőtt büntetők okozzák a Fradi végzetét! A szarajevói ötösnél még egy biztosabb, hatodik 11-es lövője is volt a zöld-fehéreknek Szőke István személyében, aki sérülés miatt nem játszhatott a Kosevo Stadionban. A kiváló rúgótechnikájú szélső nagyjából 1970-től vette át az első számú büntetőspecialista szerepét Novák Dezsőtől. Két és fél év alatt talán ha 2-3 tizenegyest rontott tétmeccsen. Ezen a két elődöntőn aztán háromszor tehette le a labdát a büntetőpontra. Kétszer a Stadionban Bernard Shaw (nem az író, a hátvéd…) kezezett.

Az első meccs tudósításának kezdete a korabeli Népsport címlapján

Az elsőt Pista bevágta a bal sarokba, azzal egyenlített John Richards korai vezető találata után félóra elteltével. Aztán 2–1-nél a 61. percben  – Albert szerezte a vezető gólt nem sokkal a sikeres büntető után – a balra dőlő Phil Parkes  lábába vágta a labdát, ahonan messze kipattant a mezőnybe Az angolok végül kiegyenlítettek, góljukat a skót Frank Munro szerezte, aki 9 éves karrierje alatt négy híján 300 bajnokin összesen 14 gólt ért el. (Aztán a Stadionban és a Molineux-ben is fejelt egyet-egyet…).

... ÁM A MOLINEUX-BAN EGYBŐL EGYET ELHIBÁZOTT

Ikszről indult tehát a visszavágó a Molineux Parkban. Félidőben 2–0-ra mentek a Farkasok, de Albert gólját nem adta meg az egy évvel későbbi KEK-döntő negatív hőse, a görög Hrisztosz Mihasz játékvezető, és a Branikovits kapufája után lepattanó labdát sem látta a gólvonal mögött a görög bírói trió. A Fradi mégis a második félidő elején gyorsan szépített Kű révén. A 49. percben aztán Sunderland, a Shaw helyén játszó másik jobbhátvéd kezezett, újabb 11-es! Azt is Szőke vállalta –  és nagy erővel az ezúttal középen maradó Parkes-t találta telibe, aki ballal kivágta a mezőnybe!A lélekben teljesen összezuhanó Szőkét le kellett cserélni (ki hitte volna, hogy két hét múlva pont ő lövi ki a válogatottat a belgrádi hosszabbítás hajrájában a románok ellen a belgiumi Eb négyes döntőjére…), maradt a 2–1, a Fradi meg elesett attól a lehetőségtől, hogy hét év alatt harmadszor is eljusson egy eurokupa elődöntőjébe.

Az első meccs után még csak csúnyákat mondtam, a wolverhamptoni visszavágó után dühömben sírtam is – pedig nem vagyok az a pityergős fajta… Ez nem lehet igaz! – ismételgettem magamban százszor is, napokig. Voltunk ezzel úgy vagy néhány százezren akkoriban, ha nem többen…

A Wolves fennállása során először jutott európai kupafináléba, amely az első „házidöntő volt” a spanyolok korai VVK-végküzdelmei óta, s amelyet el is vesztett a Spurs ellen. A Fradinak viszont három év múlva sikerült újra döntőznie, és ahhoz is  kellett egy sorsdöntő 11-es. De erről majd legközelebb!