Köszönöm, Kobe! #8 #24

Szabó Máté 2020. 01. 28. 09:42    
Olvasási idő: 5 perc

Kobe Bryant és az egyik döntő MVP-díj. (Fotó: Getty Images)

Még mindig nem térek magamhoz…

Január 26-án, vasárnap elveszettünk egy legendát, egy ikont, akinek a halálhírére az egész világ felkapta a fejét. Minden orgánum címlapon hozta a hírt, hogy kislányával, a 13 éves Gianna Bryanttel és hét másik útitársával helikopter-balesetben elhunyt Kobe Bryant, az NBA történetének egyik legjobb játékosa.

Kedves Kobe,

Akárcsak a legtöbb harmincas éveiben járó szurkolónak, nekem is te vagy a kétlábonjáró NBA. Picivel idősebb vagy nálam, de mondhatom, veled együtt nőttem fel. Mondhatom azt, hogy pár évig arról álmodtam, hogy olyan kosaras legyek, mint te. Kamaszkorom óta mindig ott voltál valahol az életemben. Például amkor először találkoztam a neveddel pont 24 éve: 12 éves voltam, soha nem felejtem el, hogy 1996-ban vettem egy angol nyelvű újságot a Váci utcában. Egy cikkben fel volt sorolva, kiket választottak ki a 96-os drafton, volt egy majdnem egészoldalas kép egy srácról, aki rettenetesen átzsákol valakit:

Ez volt az a kép az újságban. Forrás: lakersuniverse.com

Megnéztem a listában, őt választotta a 13. helyen a Charlotte Hornets, de elcserélte Vlade Divacért a Los Angeles Lakershez. Kobe Bryantnak hívták, te voltál az. Aztán jött az Adidas. Ma már talán kevesen emlékeznek, hogy pályafutásod elején még ebben a márkában játszottál, és én gyerekként mindig olyan cipőket akartam, amilyeneket te viselsz (Crazy8 és Kobe2). Az Adidas is megemlékezett twitteren rólad:

The adidas family’s hearts are with the families, friends and all those affected by today’s tragedy. Kobe was a true legend that inspired others beyond the boundaries of the game. He will be greatly missed.⁣
⁣
Mamba forever. pic.twitter.com/u6MTnyux9K

— adidas (@adidas) January 27, 2020

Húsz év alatt előbb megismertünk egy tejfelesszájú, arrogáns, önző tinit. Valljuk be, utóbbi két tulajdonságodat még jó ideig magaddal hordoztad. A pályán mindig is te voltál, aki a legtöbbet vállalta, ez volt az egyik védjegyed, és a mai napig a tiéd a liga történetének legtöbb elrontott dobása. Azt mondtad egyszer, hogy inkább legyen egy 30-ból nullás meccsed, mint egy kilencből nullás, mert az utóbbi esetben nem próbálkoztál, és magadat verted meg. Az utolsó szezonodban akkor is rádobtál 17-et meccsenként, amikor már alig a dobásaid harmada talált a gyűrűbe. Viszont finomodtál a pályafutásod utolsó éveire, olyan voltál, mint egy igazi mentor, aki istápolta a Lakers fiataljait, és állítólag visszavonulásod után is sorra jártak a Mamba Academy-re a tehetségek leckéket venni tőled.

Azt nem bírtad elviselni, ha valaki nem ad bele 110 százalékot. Shaquille O’Neallel ez volt az egyik bajod, és hogy addig nem lehettél alfahím a csapatban, amíg az óriás ott van melletted. Dwight Howard is a kritika elől menekült el 2013-ban a Lakerstől. Mert te nagyon sokat dolgoztál, kőkeményen melóztál, hogy még jobb legyél. Ha volt gyenge pontja a játékodnak, addig gyakoroltad, amíg nem fejlesztetted magad abban is tökéletesre, például Hakeem Olajuwontól kértél leckéket a centermozgásról, vagy addig nyaggattad Michael Jordant a kérdéseiddel, míg nem árult el egy-két titkot. Sok sztori terjed rólad. Hogy általában 3-4 töréssel, ficammal játszottál a rájátszások nagy részén, vagy hogy állítólag alig volt porc a térdedben, mégis ilyen játékra voltál képes. De emlékszünk arra is, mikor elszakadt az achillesed, akkor is segítség nélkül mentél le inkább a pályáról két bedobott büntető után, vagy arra, hogy a londoni olimpián hajnal 3-kor felkeltettél egy edzőt, hogy menjen már el veled a terembe, majd miután végeztetek, az edző elment aludni, és mikor délben felkelt, még ott talált a pályán dobálni.

Inspiráltál minket, leckét adtál, hogyha valamit csinálunk, akkor azt teljes gőzzel tegyük.

Hidegvérű voltál, a „Black Mamba”, a pályán egy pusztító fegyver, aki akkor dobott a legpontosabban, amikor kellett. Az sem zökkentett ki, amikor az ellenfél épp azzal ijesztgetett, hogy az arcodhoz vágja a labdát. Még csak nem is pislogtál (alább 2:28-nál a jelenet).

A legaprólékosabb részletekre is figyeltél, egy ellenfeled egyszer azt mesélte, hogy melegítettetek a meccsre, és te mondtad neki, hogy szerinted fél centivel alacsonyabban van a gyűrű. Ő ezen mosolygott, de te jelezted a személyzetnek, hogy mérjék már le. És igazad volt, pont fél centivel volt alacsonyabb.

Emellett, és talán igazából ezért van olyan sok rajongód,

a kosárlabda művésze voltál. Gyönyörűen játszottad ezt a csodálatos játékot. Egy-két zsákolásod, megmozdulásod olykor felért egy műalkotással.

Az alapokat Michael Jordantől lested el, de örülünk neki, hogy megvolt a képességed ahhoz, hogy utánozd. A világ legeslegjobb kosárlabdázói közül is kiemelkedik kettőtök mozgáskoordinációja és eleganciája. Vannak játékosok, akik nagyobbat ugrottak/ugranak nálatok, de valahogy ők nem úgy szárnyalnak, nem olyan kecsesek, mint ti. Emellett talán csak rátok és LeBron Jamesre jellemző az, amiről egy szurkoló, akit a világ választ el tőletek, csak könyvekben olvashat: ha megjelentek a csarnokban vagy egy helyiségben, azonnal elhallgat mindenki, minden szem rátok szegeződik, olyan aurátok van. Valahogy mindig figyel rátok mindenki, ha mondandótok van.

Mindezek együtt tettek korosztályod legfontosabb NBA-játékosává, a 2000-es években miattad kezdett el kosárlabdázni a legtöbb gyerek szerte a világon. Nyertél öt bajnoki címet, kétszer a döntő legjobbja voltál, egyszer az alapszakasz MVP-jének választottak, 18-szor voltál All-Star (csak azért nem 19-szer, mert 1999-ben nem volt gála), és nyertél két olimpiát. Lehetséges, hogy Tim Duncan ötszörös bajnok, háromszoros döntő legjobbja és kétszeres MVP, de ő teljesen más karakter, kevésbé került a kirakatba. Talán nem véletlen kerültél te LA-be, ő pedig San Antonióba.

A rivaldefény pozitív és negatív oldalait is ismered. 2003-ban (már férjként) szexbotrányba keveredtél, egy coloradói hotel dolgozója nemi erőszakkal vádolt meg, de peren kívül megállapodtatok. Amerikában voltam, a Los Angelesben élő tesóméknál, amikor élőben adta a tévé a sajtótájékoztatódat. Akkor fogtam fel, mi történik. Itt derékba törhetett volna a karriered, és most nem is a legsúlyosabbra gondolok, hogy börtönbe kerülhettél volna, hanem arra, hogy sorra álltak ki mögüled a támogatóid. Soha nem tudjuk meg pontosan, mi történt abban a szobában, de az biztos, hogy a padlóról építetted újra magad, és úgy tűnt, változtattál az életeden. A feleséged megbocsájtott, négy lányod született, a WNBA és a női kosárlabda egyik elsőszámú támogatója lttél. Ezután pár évvel váltottál 8-as mezről 24-esre, és bár a Nike először a botrány miatt nem mert neked saját cipőt készíteni, 2005-ben felbátorodott a cég, és megreformáltátok együtt a kosárlabdacipők piacát is. Te voltál az első játékos, aki lecserélte magaszárúját, és úgynevezett low cipőket kezdett hordani 2008-ban. A neveddel ellátott cipők azóta is ott vannak a legnépszerűbb termékek között. Én például 2012-ben minden követ megmozgattam, hogy szerezzek egy sárga-lila Kobe VII-est (szereztem), mert egy térdműtét után abban akartam visszatérni mindenképp a pályára.

Mamba Forever. pic.twitter.com/wIchSUwFM2

— Nike (@Nike) January 26, 2020

Veszélyes dolog, ha valaki heroizálunk, és nem vesszük észre a hibáit, illetve felnagyítjuk az erényeit, de tény, te sokkal több voltál, mint „csak egy” kosárlabdázó. Oscar-díjas vagy, kevés inspirálóbb videó van a Dear Basketballnál, de könyveket is írtál, az ESPN-nek is készítettél elemzéseket, és rengeteg üzleti befektetésed van ezeken kívül is. Úgy tűnt, a pályán elért sikerek után a visszavonulás utáni években is eredményes leszel. Nem gondolnám, hogy mindenhez ennyire értesz, de amihez nyúltál, az arannyá változik, és az biztos, hogy remekül kiválasztottad azokat, akikkel dolgoztál. Vegyük például a Mamba Mentality című könyvedet, amelybe az NBA legjobb fotósának, Andrew D. Bernsteinnek a képeit válogattad be. És ott van a Mamba Academy is, ahol edzéseket tartottál, most is épp oda tartottál. Nagyon sok dolgod lett volna még….

Egyre fájdalmasabb visszanézni azokat a videókat, amiket pályafutásod lezárása vagy a mezed visszavonultatása alkalmából készítettek neked. Ezekben vagy búcsúznak tőled, vagy köszönetet mondanak neked. Az a borzasztó, hogy ezeknek valójában vasárnap óta van igazán aktualitása…

Szerintem nem én vagyok az egyetlen harmincas, aki nagyon köszöni ezt az együtt töltött 24 évet. Nagyon sok meghatározó élményemben ott voltál valamilyen formában, a halasi NBA Live-ozásoktól kezdve, a szegedi koleszos meccsnézéseken át, az elcserélt rookie-kártyádig vagy a lila-sárga Kobe VII-ig, de mind közül a legszebbet emelem ki, amikor elbúcsúztál, és amikor utoljára felkeltem miattad hajnalban, és a végén könnyeztem egy kicsit, a hatvanas meccsedet:

Már csak emiatt a meccs miatt is azt hittük rólad, hogy legyőzhetetlen vagy, hogy számodra nincs olyan, hogy lehetetlen. De ember vagy te is, halandó, akit vasárnap elvesztettünk, és akit feleséged mellett három lányod fog gyászolni. Tragikus, hogy melletted 13 éves kislányodat, Gianna Bryantet is elvesztettük. Ő nem volt még világhírű, de saját elmondásod szerint benne volt a Mamba Mentality, és ő vihette volna tovább az örökségedet a kosárlabdapályán. Őt is inspirálta a kritika, mint téged, még keményebben dolgozott, ha valaki azt mondta neked előtte, hogy ‘bár fiad született volna’. A UConnra készült egyetemre, hogy egyszer WNBA-játékos lehessen, és miatta jártál NBA-meccsekre, hogy bemutathasd neki például a kedvencét, Trae Youngot. Hét útitársatokkal most is egy tornára tartottatok…

Gianna, nem ismersz, de pár szót hozzád is szólnék. Nagyon fiatalon elveszítettünk, de hiszem, hogy nagyon boldog volt ez a 13 év, amit itt töltöttél velünk. Apukád nagyon büszke volt rád!

Kobe, azt hiszem mások nevében is mondhatom: Köszönök mindent!

Az ember hajlamos a kedvenceire egy speciális szemüvegen keresztül nézni, csak a jót látni benne, vagy azt gondolni, hogy mindenek felett áll, de ez nincs így, ugyanolyan emberek ők is, mint mi, csak jobbak valamiben, ezért nézünk fel rájuk. Ők sem sebezhtetlenek, és ez a baleset is megmutatta ezt. Kobe-n és Gianna-n kívül még heten utaztak a gépen, akik szintén értékes emberek voltak, csak másban voltak jók, nem voltak világhírűek. Az ő elvesztésük is óriási tragédia, őket is rengetegen gyászolják.

Nyugodjon békében a baleset minden áldozata!

FONTOS INFORMÁCIÓ: 

A Sport TV-n szerdán este 18 órától Kobe Bryantre emlékezünk. A részletekről ITT olvashatsz bővebben.