1996: az év, ami az űrbe repítette az NBA népszerűségét
1996 sokkal fontosabb mérföldkő volt az NBA történetében, mint ahogyan azt sokan gondolják. A Chicago Bulls minden idők legjobb szezonját produkálta, az NBA-drafton minden idők (talán) legjobb újonccsapata kelt el, rendeztek egy atlantai olimpiát, ahol a Dream Team III varázsolt egy olyan kerettel, amit máig nem hiszünk el, és év végén bemutatták a Space Jam-et…Kell ennél több egy sportág és bajnokság népszerűségéhez?

1996-os újoncaink egy jelentős része. (Fotó: twitter/darrenrovell)
Igazság szerint teljesen véletlenül jött, hogy épp ma írok erről egy cikket, de egyébként pont ma 23 éve (a 23-as pedig egy fontos szám az NBA-ben) tartották az 1996-os NBA-draftot, amely minden idők egyik, ha nem a legerősebb újoncfelhozatalát hozta a ligának. Ezért a címért 1984, 1996 és 2003 verseng. Egy, egyébként az NBA-t szerető és követő barátom (köszi, Omar, érezd jól magad Lellén!) küldött át tegnap egy videót ezzel a szöveggel:
„B…d! Milyen nevek? Most nézem. Pfff.”
Ez volt a videó (biztos nem véletlen szaladt bele, de már egy hete majdnem felkerült a facebookra):
https://www.facebook.com/TheOpenCourt/videos/357817564866794/
És tényleg, ő követi az NBA-t napi szinten, ismeri a játékosokat, ismeri a csapatokat, mégsem tudta, hogy
az 1996-os NBA-drafton 3 későbbi MVP, 1 későbbi Év Védője, 10 későbbi All-Star vagy All-NBA kelt el, emellett egy négyszeres Év Védőjét nem is választották ki.
Nevesítsük is őket:
Allen Iverson, 1. választott, MVP
Marcus Camby, 2. választott, Év Védője
Shareef Abdur-Rahim, 3. választott, All-Star
Stephon Marbury, 4. választott, All-Star és All-NBA
Ray Allen, 5. választott, All-Star és All-NBA
Antoine Walker, 6. választott, All-Star
Kobe Bryant, 13. választott, MVP
Peja Stojakovic, 14. választott, All-Star és All-NBA
Steve Nash, 15. választott, kétszeres MVP
Jermaine O’Neal, 17. választott, All-Star és All-NBA
Zydrunas Ilgauskas, 20. választott, All-Star
Ben Wallace, nem draftolták, de bekerült a ligába 1996-ban, és négyszer lett az Év Védője
23-an játszottak a draftról legalább 10 szezont az NBA-ben, és olyan emlékezetes alakokat nem is soroltunk fel, mint például Derek Fisher, Erick Dampier vagy épp Kerry Kittles.
Jó mazsolázást, itt egy videó a fiúkról:
Akárhogy nézzük, ez a névsor erősen meghatározta az NBA következő 20 évét, és igen nagy szerepe volt abban ennek a keretnek (is), hogy akik Michael Jordan „regnálása alatt” beleszerettek az NBA-ben, azok a visszavonulásai utáni időszakban sem pártoltak el tőle. Ez természetesen kiemelten igaz Kobe Bryantre, Allen Iversonra és Steve Nashre, akik a 2000-es évek legmeghatározóbb kosarasai között vannak számon tartva.
És miközben azon morfondíroztam, hogy ez az 1996-os draft milyen fontos volt a liga életében, rájöttem, hogy igazából ez az egész év sorra olyan eseményeket hozott, ami az NBA globális népszerűségéhez nagyon sokat adott.
Jordan és a Bulls:
Michael Jordan szóba került már fentebb.
Ez az 1995-96-os szezon volt az, amikor az NBA tényleg úgy istenigazából berobbant például a magyar köztudatba is, köszönhetően a kosaraskártyáknak, a Sportvarázsnak, az MTV közvetítéseinek, és nem utolsósorban a legyőzhetetlen Michael Jordan és Chicago Bulls körül kialakult kultusznak.
Ez az, amit nem is lehetett ledönteni, amíg együtt volt a Jordan, Pippen, Rodman, Kukoc, Harper féle tengely. De higgye el mindenki, ez a csapat nem csak nálunk robbantott ekkorát, hanem az egész világon.
A második Jordan-korszak első szezonja 10 nappal a fent tárgyalt draft előtt ért véget. A Chicago Bulls akkor NBA-rekordot jelentő 72-10-es alapszakasz után a rájátszásban 15-3-as győzelmi aránnyal vonult végig a Miami Heat (3-0), a New York Knicks (4-1), az Orlando Magic (4-0) és a Seattle Supersonics (4-2) legénységén. 100 meccs, 87 győzelem, minden idők legjobb győzelmi aránya egész szezonra lebontva a mai napig.
Ugye nem kérdés, hogy egy ilyen dinasztia milyen sokat jelent, és hogy épp ezért volt mindenkinek valamilyen Bullsos merchandising terméke.
Volt egy olimpia is:
Olimpiát is rendeztek Atlantában július 19. és augusztus 4. között, amelyen immár másodszor részt vettek az NBA-s kosarasok is. Összeállt a Dream Team III, amely a szereplést nem vállaló Michael Jordant leszámítva tényleg a legjobbakból állt. Meg merném kockáztatni, hogy a teljes 12-es keret jobb volt a barcelonai különítménynél. Charles Barkley, Karl Malone, Scottie Pippen, David Robinson és John Stockton maradt abból a csapatból, de a melléjük beszálló Hakeem Olajuwon, Shaquille O’Neal, Grant Hill, Anfernee Hardaway, Reggie Miller, Mitch Richmond, Gary Payton hetestől sem kellett önéletrajzot kérnie a sportágat követőknek.
A 96-os olimpián tényleg kizárólag a csúcson lévő sztárok voltak a 12-es keretben, az évi MVP-szavazás első 12 helyezettjéből 10-en pályára léptek Atlantában (csak az MVP Jordan és Shawn Kemp nem). Mind a 12-en All-NBA csapattagok voltak a szezon végén (!!!)
Meglepő, hogy az egész világ ismét minőségi és ellenállhatatlan kosármeccseket nézett, amikor az olimpiai közvetítések során megmutatták az amerikai válogatottat?
És még a moziban is
Ugye az megvan, hogy a Space Jam-et is 1996-ban mutatták be a mozik Amerikában? Tehát aki nem volt már addig is kosárlabda-fogyasztó, az is találkozott a film plakátjaival, az előzetesével, vagy belefutott valamelyik filmslágerbe az MTV-n (ebből is volt bőven, és azokat a premier előtt már jóval játszották a tévék és a rádiók). Annyit csaltunk, hogy Magyarországra csak 1997-ben jutott el a film, de a globális ismertség útjára már 1996-ban elindult a fentebb leírt dolgok miatt.
Ráadásul a Looney Tunes-szal egy elég jó célcsoportban lett ismert és közkedvelt Michael Jordan, a kosárlabda és persze az NBA: a fiatal gyerekek körében. Ezek a fiatal gyerekek pedig nem kis számmal ma is figyelik a liga történéseit.
Ráadásul a gyermekeik most várhatják a film folytatását.
Azt gondolom, az 1996-os események nélkül nem tartana ott az NBA, ahol ma tart. Azt pedig még ide sem írtuk, hogy azon a nyáron állt össze a Shaquille O’Neal-Kobe Bryant-páros a Lakersnél (három bajnoki cím együtt), illetve akkor ősszel lett Gregg Popovich a San Antonio Spurs vezetőedzője (a mai napig az, és 5 bajnoki címet szerzett azóta a csapattal). Ezek is elég meghatározók voltak azért…De ne nosztalgiázzunk annyit, mert a jelen és a jövő is tartogat még meglepetéseket számunkra.
Volt egy játékunk, amelynek nyerteseit nagyon várjuk:
https://www.facebook.com/sport1tv/photos/a.294672352350/10157404635207351