Madridi kupaderbi a Bernabéuban

Edzőjük szerint továbbra is két légiós klasszis, Toni Kroos és a Luka Modric teljesítménye határozhatja meg a Real eredményességét. A németnek hat spanyol trófeájából nincs meg a Copa del Rey, a horvátnak is a nyolcból csupán egy van… (Fotó: Getty Images)

VALENCIA–BILBAO

Ez a negyeddöntő közül a legritkább kupapárviadal, míg a két együttes összesen 187 tétmérkőzést vívott egymással, ezek közül csupán 8 zajlott a Copa del Rey  keretei között. A kis mennyiség azonban félelmetes minőséget mutat: ez, a kilencedik lesz a „leggyengébb” összecsapásuk, az eddigi nyolcból négy (!) volt döntő, a másik négy pedig két, egyenként kétmeccses elődöntő. Az első három rögvest a kupáért folyt, 1944-ben és 1945-ben a Bilbao (2:0, 3:2) győzött, 1949-ben a Valencia (1:0). Egy évre rá elképesztő elődöntőt vívtak, ez első meccsen 5:1-re nyert a Bilbao, a Mestallában 90 perc után 6:2 volt az állás, de a 120.-ban Piru Gaínza betalált, szertefoszlatva a hazaiak döntős álmait. A következő összecsapásuk ismét döntő volt, 1967-ben a denevéresek 2:1-es győzelemmel „egyenlítettek” a megnyert finálék tekintetében. Aztán jött egy potom 55 esztendős pauza, amelynek véglén tavaly februárban a San Mamésben 1–1-et játszottak Raúl García, illetve Hudo Duro góljával, a visszavágón márciusban Goncalo Guedes a 2. Percben betalált, azután nem is született gól, így a  Valencia játszhatott döntőt a Betisszel a sevillai La Cartujában, amelyet el is vesztett 1–1 után 11-esekkel 5–4-re.
Ebben a kiírásban a most hazaiaknak volt a rövidebb útjuk. Kiemeltként a 32 között kezdtek januárban, először 3–0-ra verték meg La Nuciában a házigazdájukat (gólok: Kluivert, Moriba, Duro), majd a múlt héten jó játékkal győztek 4–0-ra Gijónban a másodosztályú Sporting ellen (g.: Cavani 2, Kluivert, Lino).
A 23 vagy 24-szeres kupagyőztese (az első, 1902-es kiírás győzelméről 121 éves vita zajlik a klub és a spanyol szövetség között) Bilbao már novemberben kezdett a negyedosztályú Alzira elleni 2–0-val (g.: Berenguer, N. Williams), decemberben a ugyancsak negyedvonalbeli River Sestao elleni 1–0-val folytatta (g.: Raúl García), januárban következett a harmadosztályú Aldense elleni 6–1 (g.: Berenguer 2, N. Williams, Zarraga, Correia, Muniaín), múlt szerdán pedig az egyetlen LaLigás ellenfél, az Espanyol, amelyet De Marcos egyetlen góljával sikerült legyűrni.
A bajnokságban augusztusban találkoztak a második fordulóban, azt a csatát Álex Berenguer 43. perces góljával nyerte meg a Bilbao.
A gólszerzők felsorolásból láthatjuk, a tapasztalat óriási jelentőséget kaphat a csütörtök esti meccsen, a hazaiaknál felléphet a 36 esztendős Edinson Cavani – 10 bajnokin 5 góllal virított az öreg harcos –, a vendégeknél meg olyan veteránok viszik a prímet, mint Raúl García (37), De Marcos és Ander Herrera (33-33), vagy éppen Dani García és Yuri (32-32).

 REAL MADRID–ATL. MADRID

Az kupaörökrangsorban a Real a 3. (39 döntő, 19 trófea), az Atleti a 4. (19 finálé, 10 kupagyőzelem). A kupában is a Real a jobb (mint szinte mindenben), a 23 eddigi meccsükbők tízet nyert, a matracosok 8-at, 5 döntetlen mellett. Ezekből ötször küzdöttek meg a döntőben közvetlenül a trófeáért.1960-ban és 1961-ben az Atlético győzött 3:1-re, illetve 3:2-re, a vesztes oldalon Puskás, illetve Puskás és Di Stéfano szerezte a gólokat. 1975 hozta meg az első Real döntős sikert, 0–0 után 11-esekkel 5-4-re győzött a királyi gárda, az Atletiből a legnagyobb nevek egyike, Javier Irureta hibázott, az utolsó 11-est Ico Aguilar lőtte be, aki abban a kupasorozatban 15 percet játszott csupán, a döntő 105. percében állt be csereként. 1992-ben ismét az Atletié lett a pálma, azaz a kupa (2–0), majd 2013-ban újra a vendégcsapat nyert, hosszabbításban 2–1-re a brazil Miranda 99. perces győztes fejesével – az utóbbi két finálét ugyanis egyaránt a Santiago Bernabéuban nyerte meg a piros-fehér alakulat. (Azaz ebben speciális mutatóban, a kupadöntős eredményességben az Atleti a jobb, 4:1-es győzelem-vereség aránnyal.)
Az idei kupasorozatban a Real csak kétszer játszott, előbb csak Rodrygo egyetlen góljával nehezen győzte le a harmadosztályú Cacerenót 1–0-ra, aztán a múlt héten, vert helyzetből (0–2) sikerült fordítania a második játékrészben Villarrealban Vinícius Júnior, Éder Militao és Ceballos góljával, véget vetve ezzel négy tétmeccses nyeretlen szériájának.
Az Atleti útja dupla hosszúágú volt. Előbb az 5. osztályú Almazánt verte meg 2–0-ra (g.: Correa, Joao Félix), majd a negyedvonalbeli Arenteirót 3–1-re (g.: Carrasco 2, egyik 11-es, Barrios), azután a másodosztályú Oviedót 2–0-ra (g.: Llorente, Barrios),  a múlt héten pedig újra Segunda Divisiónos csapat, a Levante (g.: Morata, Llorente).
A bajnokságban még szeptemberben csaptak össze, a Wanda Metropolitanóban a Real az első félidőben Rodrygo és Velarde révén kétgólos előnyt szerzett, Hermosónak csak az utolsó tíz percben sikerült szépítenie.
Carlo Ancelotti a mérkőzés előtti sajtótájékoztatón Modricot és Kroost minősítette „kulcsjátékosnak”, azaz itt is a két veteránon múlhat nagyon sok. Legalábbis az edzőjük szerint, aki nyilvánvalóan a legjobban ismeri a csapatát a világon…

SPANYOL KUPA (COPA DEL REY), negyeddöntő. Sport2 20:00 Valencia CF– Club–­Athletic Club de Bilbao (kommentátor: Fülöp László); Sport1 20:45 Real Madrid CF–Club Atlético de Madrid (kommentátor: Faragó Richard, műsorvezető: Petur András, szakértő: Hajdu Attila)