Versenyben marad-e két korábbi védő?

Cullen fejleszegve sétál el egy vesztes leg után, de a Premier League-ben a sheffieldi vereség előtt Birminghamben azért megverte 6–3-ra az akkor még világelső Price-t (Fotó: Getty Images)

A címvédő Jonny Clayton szerda esti kiesésével az induló összesen öt eddigi WGP-bajnok másodikja búcsúzott az idei tornától, miután a kétszeres győztes James Wade már az első körben kiszállt honfitársa Martin Lukeman ellen. Az örökranglista másodikja, az 5-szörös védő  (nála többször csak a dartssport GOAT-ja, Phil Taylor nyert, 11-szer) Michael van Gerwen kiváló mérkőzésen győzte le Stephen Buntingot, ő már pihenőnappal a pénteki negyeddöntőre készül, amelyben újabb, angol Chris Dobey lesz az ellenfele. A maradék két bajnok, Daryl Gurney (2017) és Gerwyn Price (2020) pénteken áll tábla elé, hogy megőrizze esélyét a duplázásra.

Az est első meccs angol házirangadó lesz Martin Lukeman és Ross Smith között. A két honfitárs korábban egyetlenegy meccset játszott PDC-versenyen, tavaly februárban a Players Championship évi 2. versenyén, Boltonban a 64 közé jutásért Smith győzött 6–3-ra. Mivel az nem tv-közvetítéses viadal volt, ebben a versenyfajtában most debütálnak. A nagyobbat eddig Lukeman dobta, a kétszeres korábbi bajnok Wade elleni első fordulós 2–1-es győzelmével, akkor tapasztalhatta meg, milyen tv-s tornán, nagy nyilvánosság előtt megverni egy top tízes játékost, ráadásul azután, hogy ellenfele meccsnyilat is kihagyott. A 37 esztendős játékos későn érő típus, az élmenők nagy többsége már sokadik ilyen tornáját játssza ennyi idős korában, de hát láttunk már egy-két ilyen idősecskén feltörő dartsost, elég csak José de Sousa nevét megemlíteni. A meccsstatisztikája nem volt egetverő,  82-es körátlaggal, 28%-os duplaátlaggal (be- és kiszálló együtt)  sikerült megvernie Wade-et. Egész szezonátlaga közel áll ellenfeléhez, egyedül 180-asokban áll sokkal jobban Smith, ő legenként 0.32 tripla húszast produkál, Lukeman 0.2-jével szemben. A világranglista 32.-je – Lukeman az 59. – nem áll sokkal jobban tapasztalatban, hiszen neki is csak a második tv-s viadala az idei WGP.  Ráadásul a Gilding elleni 2–1-es meccsén néha kifejezetten idegesnek tűnt.

A színangol meccset egy angoltalan követi, ez lesz az est egyetlen olyan csatája, amelybe a sportág vezető nemzete nem ad játékost. Persze, lehetne ez is „full-English match”, de az öt évvel ezelőtti bajnok északír Daryl Gurney az exvilágbajnok Rob Crossnál, a lett Madars Razma meg Ryan Searle-nél egyaránt 2–1-re jobbnak találtatott az első körben. Gurney legutóbbi egy-másfél éve nem bizonyult túl eredményesnek, de azt a dühöt, amely sok konfliktust és  nem kevés pénzbüntetést hozott neki, kezdi levetkőzni, s kisgyermekes apukaként igyekszik megfegyelmezni magát. A duplás rajt kedvez neki, bár szezonátlagai hasonlók balti ellenfeléhez, a tömeget határozottan jobban dobja ellenfelénél, bár a világbajnokverésnél a 46%-os kiszállózása elég volt a győzelemhez, holott további statisztikai mutatói gyengébbek voltak Crossénál.  Razma mellett az szól, hogy képes túllépni a múlton, Searle-től például két korábbi meccsükön kikapott. Ennek a párosításnak nincs előzménye, először csapnak össze PDC-viadalon.

Annál nagyobb a múltja az est harmadik csatájának, Gerwyn Price és Joe Cullen 19-edszer küzd meg egymással, eddig 9-9 meccset nyertek meg a másik ellen, ebben az évben 7-edszer mérkőznek meg, idei mérlegük is iksz (3–3). Price az utóbbi időben kezd olyanokat mondogatni, hogy nemsokára úgy fog a mezőny fölé nőni, mint egykor Phil Taylor – az első forduló sima győzelme, egyetlen vesztett legje Schindler ellen erősíteni látszik önbizalmát. Azért a többi mutatója nem Taylor-szintű, de lelke rajta, hogyan igyekszik „ijesztgetni” ellenfeleit. Mindenesetre Cullen nem az az ijedős fajta, ebben az idényben ő az a nagy berobbanó, aki tavalyelőtt José de Sousa, vagy tavaly Jonny Clayton volt. Megnyerte a Masterst, abszolút újoncként döntőzött a Premier League-ben, s már az idén is háromszor megverte Icemant, aki viszont legutóbbi 12 meccséből 11-et megnyert PDC-viadalon, ebben benne volt egy Cullen elleni 10–8 is a World Series of Darts Finals negyeddöntőjében. Mindkét játékos legenkénti 180-as átlaga kiemelkedő (Price 0.28, Cullen 0.30), ez sokat nyomhat a latban, mármint hogy  melyikük tudja jobban tartani ezen a kulcsmérkőzésen ezt a mutatót. S hogy még izgalmasabban nézzen ki, a duplaátlaguk is fantasztikus: ebben a naptári évben a walesi duplái 41.7, az angolé 38.17 százalékban sikeresen célba értek!

Danny Noppertet a fogadóirodák egy kicsit esélyesebbnak tartják Nathan Aspinallnál (Fotó: PDC/Lawrence Lustig)

A nap záró meccsére Nathan Aspinallt és Danny Noppertet szólítják a tábla elé. Az angol két-három évvel ezelőtt lényegesen eredményesebb volt, a holland ebben az évben érte el eddigi pályája csúcsát, még majortornát is nyert, az UK Opent. Eddig tízszer mérkőztek meg, Aspinall 6–4-re vezet, de idei egyetlen mérkőzésükön a holland volt a jobb májusban a grazi European Tour-verseny elődöntőjében 7–2-re.  Noppert az UK Openen kívül még két további döntőbe is bejutott az idén – csak úgy árad belőle az önbizalom, ráadásul igen higgadtan viselkedik, az idegeskedés legkisebb jelét sem mutatja még a legkiélezettebb szituációkban sem. Aspinall nem játszott igazán meggyőzően a 3. kiemelt Michael Smith legyőzésekor, Bully Boy katasztrofális duplázásával (2/16) szinte magát verte meg azon a találkozón. Az angol idén augusztusig azért jól menetelt, a World Matchplay-n órási negyeddöntőben maradt alul 16–14-re MVG-től, kis híján megnyerte a Players Championship Finalst és a múlt hónapban elődöntős volt a Hungarian Darts Trophy budapesti European Tour-versenyen.  Szezonstatisztikáik közel vannak egymáshoz, a holland több 180-ast ér el, az angol viszont jobban dobja a duplákat. Igen szoros találkozóra lehet számítani az utolsó nyolcaddöntőben a Morningside Arenában.

DARTS WORLD GRAND PRIX, Leicester, Morningside Arena. Sport2 20:00 a második forduló mérkőzései (kommentátor: Bartha Zoltán, szakkommentátor: Vereczkey Lajos)