Milánó melyik fele ül örömünnepet vasárnap este?

Ha a Milan bajnok lesz, sokat köszönhet majd Olivier Giroud februári duplájának a Derby Della Madonninán és az őt ünneplő Rafael Leao tíz bajnoki góljának, amellyel a házi eredményességi lista élén áll (Fotó: Getty Images)

SASSUOLO–MILAN és INTER–SAMPDORIA

A bajnok cím sorsa a két milánói gigász közt dől el. A kilencféle páros eredménykimenetel közül nyolc a Milannak, s csak egy az Internek kedvez. A fekete-kékek csak abban az egy esetben védhetik meg a Juventustól tavaly megkaparintott címüket, ha a San Siróban legyőzik a Sampdoriát, a Milan viszont vereséget szenved Sassuolóban. Azaz százalékokban kifejezve Stefano Pioli csapatának 88.9, Simone Inzaghiénak 11.1 percent az esélye, hogy ősztől a bajnoki jelvényt viselve léphessen a pályára.
A Milan legutóbb 16 mérkőzéssel ezelőtt szenvedett vereséget a Speziától, otthon, idegenben pedig az egész idényben egyszer kapott csak ki, tavaly novemberben Firenzében 4–3-ra. A másik 17 eddigi házon kívüli mérkőzésén legalább egy pontot szerzett, amely most elegendő lenne számára a bajnoki cím megnyeréséhez, amely legutóbb 2011-ben sikerült neki. Nem mellesleg 11 esztendővel ezelőtt éppen az Intert taszította le a bajnoki trónról.
A bajnokcsapat hazai 18 találkozójából „csak” 13-szor nyert, azaz ötször is pontot vesztett, ami a Milan esetleges vereségével párhuzamosan is bukást jelentene Inzaghi együttesének.
A liga 24 eddigi olyan utolsó fordulós címdöntő bajnoki pár- vagy több csapatos harcából egyetlenegy volt csak a két milánói közti csata. 67 esztendővel ezelőtt az Inter a 33. forduló után 2 ponttal vezetett a Milan előtt. Az utolsó körben a kékek otthon a Torinóval 2:2-t játszottak (a vezércsillag Sando Mazzola a 90. percben egyenlített 11-esből), a Milan viszont kikapott Cagliariban 2:1-re. Nem mellesleg abban a szezonban az Inter megvédte BEK-győzelmét – idén csak a nyolcaddöntőig jutott a jogutód BL-ben. Van egy időben sokkal közelebbi „visszavágója” is a vörösöknek, tavaly nyerő pozícióból bukták el a bajnokságot – persze hogy az Inter ellen. Most van egy 67 esztendős és egy egyéves tartozásuk, amelyet egyszerre törleszthetnek…
Még egy mellékes megjegyzés: a Sassuolo és a Samp számára semmilyen tétje sincs a találkozójuknak – a döntés a két nagy rivális kezében van – persze inkább a Milanéban…
Hat statisztikai érdekesség a két meccsről: 1. A Milan legutóbbi öt idegenbeli meccsét megnyerte a Sassuolo ellen, miután az első hármat elvesztette a fekete-zöldektől. 6 meccsen a legutóbbi 8-ból a vörös-feketék minimum két gólt szereztek a Mapei Stadionban (beleértve a legutóbbi négyet, amelyiken mindig). 2. A Sassuolo először nyerhet három mérkőzést sorozatban a milánóiak ellen; korábban csak a 2014–15-ös idényben sikerült oda-vissza legyőznie az örödögöket. 3. Domenico Berardi 10 gólt ért el a Milan ellen, többet, mint ahányszor bármelyik más csapat kapujába betalált. Legutóbbi három Milan elleni meccse mindegyikén közvetlenül benne volt egy gólban (12 gól, egy assziszt). 4. 2017 áprilisában született az egyetlen Sampdoria-győzelem a San Siróban az Inter ellen a legutóbbi 19 bajnokin, 5 döntetlen és 13 vereség esik még erre a periódusra a genovaiak szempontjából. 5. Az Inter szerezte a legtöbb gólt az idényben kontratámadásból (10), a Sampdoriánál (2) csak a Genoa (1) szerzett kevesebbet ily módon. 6. Március eleje óta Lautaro Martínez (10) érte el a legtöbb gólt a Serie A-ban és Ivan Perisic adta a legtöbb gólpasszt (6).

SALERNITANA–UDINESE és VENEZIA–CAGLIARI

Hasonló, de nem azonos a szituáció a scudettóért folyó küzdelemmel. A Salernitana még április elején reménytelen kiesőnek látszott, azóta viszont a „kieséselkerülő specialista” Davide Nicola irányításával az utolsó előtti fordulóra sikerült kétpontos előnybe kerülni a Cagliari ellen. Ebben azonos a bajnoki és az alsóházi párharc, de több részletben különbözik. A két közvetlen rivális ugyanis mindkétszer 1–1-es döntetlent játszott egymással, a holtversenyek eldöntésnek első szempontja (több szerzett pont, illetve gól az egymás elleni találkozókon) szerint egyenlően állnának egymással, ha azonos pontszámmal végeznének. Ez csak úgy jöhet lére, ha a salernói csapat ikszel, a szárdok meg győznek a már kiesett Venezia otthonában. Viszont a következő szempont az összgólkülönbség, ennek alapján viszont a Cagliarinál az előny: 7-tel kevésbé rossz ez a mutatója a Salernitánánál, s ez tovább „javulna” a győzelemmel. A „Granatának” meg ugyanannyi maradna a döntetlennel. A fent számítás szerint tehát a salernóiak bentmaradási esélye kisebb a Milan bajnoki sanszánál, 77.8, a szárdoké pedig jobb az Interénél, 22.2, százalékban kifejezve.
De a lényeg hasonló: a Salernitana sorsa saját kezében van: győzelem esetén a másik mérkőzés eredményétől függetlenül eléri célját, azaz meghosszabbítja legalább egy évvel élvonalbeli tagságát. Ráadásul a scudettóért folytatott párviadallal ellentétben itt az előnyben játszó együttes van otthon, a hátrányban lévő idegenben az utolsó játéknapon. Hasonlóság viszont a két dupla meccs között is, hogy itt is a két ellenfélnek már nincs „szakmai célja”, ha csak azt nem tekintjünk annak, hogy az Udinese a 13. helyett a 12. helyen végez, illetve a Venezia nem sereghajtóként, hanem utolsó előttiként esik ki a másodosztályba.
Erről a párharcról ugyanolyan kapcsolgatással közvetítünk majd, mint az előtte lévő bajnoki párbajról. Az alapelv, hogy mindig az előnyben lévő csapat mérkőzését mutatjuk, s csak akkor kapcsolunk át a másik pályára (ez esetben Velencébe), ha ott valamely fontos esemény történik (gól, megítélt 11-es, esetleg kiállítás). Így könnyen előfordulhat, hogy valamelyik összecsapásról esetleg sokkal többet mutatunk, de szinte minden pillanatban tudják majd nézőink, melyik csapat áll bajnoki címre, illetve bentmaradásra.
Hat statisztikai érdekesség a két meccsről: 1. A Salernitana 7 pontot szerzett legutóbbi 3 hazai meccsén, ugyanannyit, mint az előző 12-n (1 gy., 4 d., 7 v.). 2. Négyet a legutóbbi öt Udinese-gólból védők értek el. A fehér-feketék védői szereztél a legtöbb gólt (16) a liga csapatai közül, kétszer annyit, mint korábban egy idúényben az élvonalban (6-at 2020–21-ben). 3. Simone Verdi három gólt ért el az udineiek ellen, csak a Samp ellen szerzett többet (4), öt gólja nélkül, amelyeket február óta elért, hat ponttal lenne kevesebbje a salernóiaknak. 4. A Venezia 4–3-ra verte meg a Bolognát legutóbb otthon, legutóbbi egymást követő két hazai győzelméig 2021 januárjáig kell visszalapozni az élvonalban, viszont még sosem fordult elő, hogy öt egymást követő meccsen legalább két gólt kapjon. 5. A Cagliari 22 pontot vesztett el vezető pozícióból ebben az idényben (beleértve a fordított párosítású meccset is Velencében), ez a legtöbb, amennyit elbuktak legutóbbi Serie A-visszatérésük óta (2016–17). 6. Joao Pedro 13 gólt szerzett az idényben, de csak hármat idegemben. A legalább 7 gólt elérők közül csak Mattia Aramunak (14%, 1/7) és  Rafael Leaónak (18%, 2/11) rosszabb az idegenbeli részaránya a brazilnál (23%).

SERIE A, 38. FORDULÓ. Sport1 17:30 és AMC Mikro 17:45 US Sassuolo–AC Milan és  FC Internazionale­–UC Sampdoria (kommentátor: Méhes Gábor és Szaniszló Csaba, műsorvezető: Takács Rita, szakértő: Kéri András Dániel és Várhidi Péter); Sport1 20:30 US Salernitana 1919–Udinese Calcio és Venezia FC–Cagliari Calcio (kommentátor: Fülöp László és Faragó Richard, műsorvezető: Takács Rita, szakértő: Kéri András Dániel és Várhidi Péter)