A tervek szerint december 9-én Szegeden, 16-án vagy 17-én Budapesten és január 6-án Tatabányán avatnak új arénát
2021. 11. 12. 18:02Olvasási idő: 2 perc
Nem lépte át az előirányzott költségkeretet egyik kézilabda-Eb-helyszín építése sem, árulta el Bardóczy Gábor kormánybiztos a Sport TV Mai helyzet című műsorában. Azt is elmondta, hogy a szegedi létesítményt a tervek szerint december 9-én a Pick Szeged – THW Kiel BL-mérkőzéssel nyitják meg, a budapesti arénát december 16-án vagy 17-én, míg a tatabányai csarnokot január 6-án.
A Főnix Aréna teljes belső tere megújult az Eb-vel kapcsolatos felújítás során, mindent megcsináltak a létesítményben, ami szükséges egy ilyen világverseny megrendezéséhez, és ami a mai kornak megfelel. A felújítás összege 3,1 milliárd forint volt.
A Pick Szeged otthonául is szolgáló új szegedi arénára 40 milliárd forint volt előirányozva. „Ezt tartjuk, a keretösszeget nem változtattuk. Ebből gyakorlatilag sikerült mindent megépíteni, hiszen elkészült most már a nagycsarnok, a kiscsarnok, az akadémia épülete. Egy 29 ezer négyzetméteres komplexumról beszélünk, 40 kollégista, a Pick Szeged akadémiájának tagjai ott fognak élni, lakni, használni tudják a kiscsarnokot edzésekre, mérkőzésekre. Önállóan NBI-es mérkőzések lebonyolítására is alkalmas a kiscsarnok. A nagycsarnok pedig minden mai kornak megfelelő technikával fel lett szerelve: cube-bal, karzat perimeterrel, 1000 színt tudó világítással, modern hangosítással” – nyilatkozta Bardóczy Gábor.
„A budapesti arénánál, Tatabányán és Szegeden is egy olyan eszközcsomagot raktunk bele, ami a mobiliákat tartalmazza, az öltözők felszerelését tartalmazza, a konditermeket, a wellnessrészleget is felszereltük belőle, sporteszközöket, sportfelszereléseket vásároltunk. A mosdóban használatos bidéken át, ilyeneket kell beleérteni, hiszen ezek az alap vállalásban, kivitelezésben nincsenek benne. Tatabányára például 8 db 24 tonnás teherautó fogja szállítani azokat a mobiliákat, amiket el kell helyezni a csarnokban, tehát nem kevés dologról van szó. Ezeket minden kormány elé kerülő előterjesztés tartalmazott, csak a forrást később biztosítottuk hozzá” – mondta azzal kapcsolatban a kormánybiztos, hogy a szegedi aréna esetében mi az a 2,1 milliárd forintnyi plusz költség, amit a 40 milliárd forint felett a beruházásra költöttek. Ugyanez a tétel a budapesti létesítmény esetében 4,5 milliárd forint lesz.
Bardóczy elárulta, a budapesti aréna esetében is tartják a 101 milliárd forintos költségvetést. Elmondta, a nyersanyagok világpiaci árának emelkedése azért nem volt olyan nagy mértékben hatással ezekre a beruházásokra, mert a világpiacon a legtöbbet dráguló nyersanyagokat, így például a vasalatot és a faanyagokat már a beruházások kezdetén megvásárolta a kivitelező, és beépítette. „Emellett minden beruházásnál van egy minimális, általában 3-5 százalékos tartalékkeret, amivel jól sáfárkodva tudtuk tartani a költségvetéseket mindenhol úgy, hogy a műszaki tartalmat nem kellett sehol csökkenteni.”
Felidézte, hogy Szegeden egy olyan vízzáróréteget bontottak meg, amivel a mélyfúrások során előtte nem találkoztak. Ezért egy 660 méter hosszúságú területen egy Jet-fal és egy mobilgát rész épült, ahol ezt a vízzáróréteget le tudják zárni, így tudott jelenlegi helyén felépülni a csarnok, és ez biztonságot nyújt az itt élőknek egy esetleges árvíz esetén. Ennek költségét külön biztosította a kormány, mert ez egy olyan kérdés volt, amire nem lehetett előre készülni. A budapesti aréna esetében az eredeti költségvetés, ami beérkezett a közbeszerzési ajánlatba, az meghaladta a 170 milliárd forintot. Ez tartalmazott volna egy másik oldali kijárót a Népliget metrómegállónál, illetve egy edző- és munkacsarnok és egy parkolóház megépítését. „Ellenben olyan magas volt a költségvetése, mintha egy Puskás-stadiont építtettünk volna meg, ezért a kormány mérlegelt, és döntést kellett hozni, mi az, amit lehúznak belőle. Ezért újra kellett tervezni, a belső tereket is. Kicsit szűkebbre kellett venni a csarnok méretét, kicsit faragni kellett az alapterületéből. Mondjuk így is 50000 négyzetméter alapterületi csarnokról beszélünk, ami több, mint 40 méter magas, és ha megnézzük a peremének a gyűrűméretét, akkora, mint a római Colosseum, tehát nem kis arénáról beszélünk.”
„Terveink szerint december 9-én a Szeged-Kiel mérkőzéssel nyitjuk meg a szegedi arénát. December 16-án vagy 17-én – ez még egyeztetés alatt van – szeretnénk megnyitni a budapesti új multifunkcionális csarnokot megnyitni, és január hatodikán lenne Tatabányán a megnyitó a Magyarország – Fehéroroszország felkészülési mérkőzéssel.
Ezeket követi január 13-a, az Eb megnyitása” – árulta el a ránk váró átadásokkal kapcsolatban a kormánybiztos a Mai helyzetben.