Két évvel később

admin 2019. 01. 22. 16:09    
Olvasási idő: 4 perc

Az NFL arról is szól, hogy a sikertelen csapatok igyekeznek lemásolni a győztesek mintáit. Miután kialakult a Super Bowl párosítása, egy régen látott csapatnév, a Rams is hivatalosan bekerült a szépen felépített gárdák táborába.

A Patriots már ezen a szinten sem jelent újdonságot, őket régóta igyekszik megfejteni a liga, és kiszedni Bill Belichick alól a beosztottjait. A trend természetesen folytatódik, hiszen a hírek szerint Brian Flores védelmi play-caller Miamibe távozik főedzőnek. Mondván, hogy a tehetség szintjéhez képest milyen jó munkát végzett a defense-szel. Mintha ezt az érvelést már hallottuk volna korábban…

Most inkább a Rams csapatának felépítését veszem számba az elmúlt években, ők jelentik az újdonság erejét a Super Bowlban. Akárcsak New Englandben, a legfontosabb láncszemet itt sem a pályán kell keresni. Sean McVay főedző megfizethetetlen értékkel bír a franchise számára, és ő is fog az idény végén fontos munkatársat veszíteni – Zac Taylor QB-edző a Bengals élére fog állni. McVay rövid idő alatt garanciát jelentett a sikerre, még ha akkora teljhatalmat nem is kapott, mint a Patriots veterán mestere.

Főnyereménynek számító vezetőedzőt nehéz találni, de a játékospiacon minden évben lehet mozogni. Mit csinált a Rams a 2016-os szezon vége óta?

Ha hatásvadász történetbe akarunk kezdeni, akkor felhozhatjuk, hogy az egyik 2018-as Super Bowl-résztvevő még 1/1-esként draftolhatott négy évvel ezelőtt, de fontos megjegyezni, hogy Jared Goff nem a Rams saját cetlijével került LA-be, hanem egy csere nyomán, amit a Tennessee-vel bonyolítottak.

Jeff Fisher utolsó idényében 4 meccset nyert a Rams, ami összetettben a tabella 28. helyére lett volna elég, ha írnánk ilyet. Nem volt 2016 olyan régen, így már akkor elég sok jelenlegi húzóember a keretben volt.

Jared Goff, Todd Gurley, Tyler Higbee, Rodger Saffold, Rob Havenstein, Aaron Donald, Michael Brockers, Mark Barron, Corey Littleton, Lamarcus Joyner, Greg Zuerlein, Johnny Hekker.

Mondhatjuk, hogy nem a Rams scoutok éles szeme miatt alakult ki a mag, hiszen a fentiek közül Goff, Gurley, Donald, Brockers és Barron (Tampában) is korábbi első körös pick volt, róluk az egész világ tudta, hogy van bennük potenciál. 2016 volt Goff, Higbee és Littleton (akit nem draftoltak) újonc idénye.

Miután McVay-t kinevezték és megszerezték Wade Phillips-t védelmi koordinátornak, egy erős holtszezonra volt szükség játékosfronton is. Nehéz ezt úgy, hogy nincs az embernek első körös draftpickje, hiszen a gatyáját is Goffra költötte.

Nem is értékeltük a Rams draftját kiemelkedőnek, de ma már látni, hogy az első 5 választottjuk aktív résztvevő lett a csapat felemelkedésében. Nem értettük, hogy egy évvel Higbee érkezése után miért egy tight end-választással kezdtek (Gerald Everett), és többet is tettek le az asztalra, akik utána következtek. Cooper Kupp első perctől Goff legbiztosabb célpontja lett és a Super Bowlon is jobb esélyeik lennének, ha épp nem a térdszalag-sérülését rehabilitálná. Fura módon a helyettese egy nappal később került a csapathoz, Josh Reynolds személyében. John Johnson III safety a playoffban is nagy játékokat mutatott be, Kupp egyetemi csapattársa, Samson Ebukam pedig az alapszakaszban villogott, mint passz siettető.

A veteránok közül Andrew Whitworth igazolása szólt a legnagyobbat. Az akkor 36 éves Left Tackle-t három éves, maximum 33.75 millió dolláros szerződéssel sikerült elcsábítani Cincinnatiből, megteremtve a stabilitást, ami a többi OLineman játékára is hatással volt.
Hasonló pénzt ígértek be Robert Woods-nak, csak öt évre elosztva, a korábbi Bills elkapó pedig visszatért ezzel az egyetemi karrierje alatt már megszokott LA Coliseum gyepére.

Pontosan ugyanezt az utat járta be Nickell Robey-Coleman, a Saints elleni ominózus játékvezetői hiba főszereplője. Igaz, őt a Buffalo kitette a keretéből, nem pedig a szerződése járt le. Robey-Colemannel egy évre rá hosszabbított a Rams, egészen 2021-ig.

Ha már radar alatti igazolások, McVay ugyebár a Redskins-től jött, ahonnan Josh Sullivan center követte. Sullivan a Vikings-ban sokat tett hozzá például Adrian Peterson 2000 yardos idényéhez, de a Redskins-ben nem tudott bekerülni a kezdőcsapatba, ettől függetlenül McVay bizalmat szavazott új állomáshelyükön a 32 éves veteránnak. Májusban szabadlistáról érkezett a Colts kötelékéből Austin Blythe guard, aki egy év padozás után beugrott az eltiltott Jamon Brown helyére és azóta se mozdul onnan.

A Rams bejutott a playoffba, de a Wild Card-körben a Falcons ellen hazai pályán 26-13-ra vesztettek. Látták, hogy a csapat megérkezett az NFL élmezőnyébe, a következő lépés az volt, hogy a bajnokság favoritjai közé emelkedjenek, ehhez pedig további kiemelkedő játékosok kellettek.

Kész játékosokhoz pedig nem a drafton lehet jutni, a Rams így áruba bocsátotta választási jogait. Március 8-án Denverbe küldték az 5. körüket Aqib Talib játékjogáért cserébe. Wade Phillips volt a kapocs, aki Denverben rengeteg sikert ért el a cornerbackkel. Akkoriban a „No Fly Zone” nevű defensive back garnitúra rengeteget számított a Broncos sikerességében, ezt másolandó Talib után hat nappal Marcus Peters is megérkezett a keretbe, akiért a 4. körös Rams választást kellett beáldozni, illetve a 2019-es másodikat. Más kérdés, hogy Peters eddig a várakozásokon alul teljesít.
Áprilisban Brandin Cooks-ért egy első kört sem sajnáltak, így az elkapó a Super Bowl LIII keretében nem a New Englandet hanem Los Angeles-t képviseli majd. Ha az idei évet nézzük, akkor a Pats különösen rosszul jött ki az üzletből, hiszen a Rams-től kapott draftjoggal Isaiah Wynnt választották, aki már a szezonrajt előtt kidőlt.

A szabadon igazolható játékosok közül csak Ndamukong Suh-t kell kiemelni, aki mindössze egy éves szerződést kötött, gondolva, hogy itt végre gyűrűt nyerhet. A playoffban már éreztette is hatását a védőfal minden posztján, azok után, hogy az alapszakaszban Aaron Donald őt is elhomályosította.

Adott volt tehát egy elég erős keret szeptemberben, de még ilyenkor sem dőltek hátra. A csere-határidő előtt megkeresték a Jaguars-t, hogy ha már náluk úgy sincs maximálisan kihasználva Dante Fowler tudása, hadd hozzák el. Egy idei harmadik és egy 2020-as 5. kört kellett ezért a Jacksonville számára biztosítani. Fowler a legnagyobb hiányposztra jött, ami az edge rusher volt. Fowler gyorsan beilleszkedett és sokkal több játékidő is jutott neki, amit többek közt egy interceptiont érő ütéssel hálált meg Drew Brees ellen múlt vasárnap.

Ennyi nagy név után meglepő, hogy nem ők voltak a vezető hírek, hanem egy az utcáról, december 18-án behívott futó. CJ Anderson megmutatta, hogy a Rams rendszere olyan jól működik, hogy egyik napról a másikra beépülve is kiemelten eredményes lehet valaki, és a korábban MVP-számokat szállító Todd Gurley-t a rosszmájúak már csak Anderson cseréjeként aposztrofálják. Ennyi klasszis Pro Bowler között Anderson lehet a legvalószínűtlenebb hős a Rams nagy szezon végi rohanásában.

Lehet, hogy a Los Angeles Rams Super Bowlba jutását beárnyékolja egy elrontott fújás a Saints ellen, de azt nem lehet tőlük elvenni, hogy jól reagáltak a csapatépítés folyamatában a megtapasztalt élményekre és olyan keretet alakítottak ki, amely alkalmas a győzelemre. Az év ezen szakaszában ez a legfontosabb.