BENCE

Sport TV 2018. 02. 23. 14:17    
Olvasási idő: < 1 perc

Talán az utolsó beszélgetésünk volt, mielőtt kiderült, hogy beteg. Álltunk a parkolóban, ketten a sötétben. Beszélgettünk a néhány perccel korábban véget ért műsorról, aztán magánügyekre terelődött a szó. Bence kérdezett gyerekekről, családról, párkapcsolatról. Csillogó szemmel, érdeklődve hallgatott, tán még tanácsot is kért. Mi, a Sport TV-ben így ismertük és szerettük meg. Mindenből és mindenkitől igyekezett tanulni. Meg akarta érteni, és gyorsan meg is értette, hogyan lenne érdemes televízióznia, mire van szükség a képernyőn. Alázatos volt, mindig maximálisan felkészülten érkezett, és hatalmas tempóban fejlődött. Nem mellékesen, kevesen tettek szert ilyen gyors és osztatlan népszerűségre a szerkesztőségben.
A magánéletben is valódi értéket keresett, mígnem rájött, hogy már rég megtalálta odahaza, vidéken. Ő nem egy „majdnem válogatott” tehetség vagy egy szépfiú volt, sokkal-sokkal több annál. Műsorvezető lehetett volna, boldog férj, büszke családapa, és még mi minden más!
Ülök itthon, és potyognak a könnyeim. Egy mosolygós, jólelkű, sokra hivatott srácot siratok, s vele együtt a meg nem valósult álmait.