Licensz, yesszensz, nonszensz

Abramov Gábor 2015. 05. 14. 20:36    
Olvasási idő: 5 perc

Tegnap lehetett sejteni, hogy Csányi Sándor sajtótájékoztatóján
nagy horderejű bejelentéseket hallunk majd, így hazasiettem az élő internetes
közvetítésre, hogy ne maradjak le semmiről. Elkezdtem kijegyzetelni a
hallottakat, miközben számtalan kérdés és gondolat felmerült az
elhangzottakról, de mivel kérdezni otthonról nem tudtam, igyekeztem informális
csatornákon érdeklődni. Ezt most megosztom, vagyis jönnek a legfontosabb tények,
és ahhoz a kommentek vagy kérdések, amelyek egyelőre megválaszolatlanok.

Az 7 legfontosabb állítás:

-az ETO, a Lombard, a KTE, a Pécs és a Nyíregyháza első
fokon nem kapott licenszet, és úton van az Nb3 felé.

-12 csapatnál 3 kört játszanak, egyébként marad a
lebonyolítás

-megszűnik a Ligakupa

-3-400 millió plusz pénz megy a kluboknak, ha alapesetben a
keretben max. 7, a pályán max. 3 nem hazai nevelés van, nemzetközi indulóknál a
két szám 10 és 5.

-a támogatás feltétele, hogy azonos pénzösszeget tegyen
mellé a klub is saját forrásból

-a támogatás feltétele egy 20 éven aluli magyar játékos szerepeltetése
is

-3x-os pénz megy az Nb2-be, ha csak hazai nevelést alkalmaznak
1. Öten licensz
nélkül

Ha onnan indulunk ki, hogy a Lombard valószínűleg kiesik, az
ETO pedig már bejelentette, hogy nem indul az Nb1-ben, akkor még 3 csapat
fellebbezése változtathat a létszámon. Ha végül mind a három megkapja a licenszet,
akkor marad a 16 csapat az Nb2 harmadikjával kiegészülve. Ha ebből 1 vagy 2
végül nem kap rajtengedélyt, akkor 14 csapatos bajnokság lesz, ha a háromból
egy sem, akkor már most lemegyünk 12-re.

A hoppon maradt csapatok közül engem a Nyíregyháza lepett
meg a legjobban, de szerintem őket is, hiszen itt egy piszlicsáré ügy miatt van
a baj, nem a szokásos infrastrukturális és pénzügyi háttér nem biztosított.
Náluk látok a legnagyobb esélyt arra, hogy sikerrel fellebbeznek, mert az
elképzelhető, hogy utólag képesek bizonyítani, hogy egy korábbi brazil
játékosukat végül mégis kifizették. A KTE és a Pécs gazdasági ügyek miatt
bukhat, ahol újabb dokumentumok benyújtása nélkül elég lehetetlennek tűnik
meggyőzni a testületet a döntés ellenkezőjéről. Az előzetesben lévő tulajdonosok
klubjainál semmi meglepő nem történt. Így becslésem szerint 14 csapattal
megyünk majd tovább.

Kétségeim vannak, hogy bármennyire is jogos, vagy a klubok
szerint jogtalan a Licenszadó Bizottság döntése az egyes esetekben, érdemes-e
pont most elkaszálni potenciálisan 4-5000 nézővel kecsegtető, létesítményfejlesztés
előtt álló, komoly játékos nevelő klubokat, amikor a problémáikat éppen
megoldhatná a központi pénz, és ahol történetesen valós személyek a
tulajdonosok, akik a saját pénzüket tették a csapatba hosszú évekig. Több ezer
gyerek és alkalmazott kerülhet lehetetlen helyzetbe akkor, ha az Nb3-ba küldik
a klubokat, ahol a gyors visszakapaszkodás helyett akár a megszűnés is
fenyegetheti őket.

Azt viszont nem értettem, hogy ahol látszottak a problémák,
miért nem adtak be Nb2-es kérelmet is, hogy ne bukjanak akkorát, de az van,
hogy egyes problémák esetén még az Nb2-es licensz sem lehetne meg. Ugyanakkor
nem hiszem, hogy pl. a Soroksár szintjét ne lenne képes megütni a Pécs vagy a
Kecskemét saját tőkéből, miközben az MLSZ pénzből konszolidálná a működését. De
ez csak egy gazdaságilag képzetlen újságíró elmélkedése.
2. Lebonyolítás

16 csapatnál a szokásos 30 meccs lenne, 14-nél 26 fordulót
rendeznének, 12-nél 33-mat. Ha onnan indulunk ki, hogy a Ligakupa megszűnésével
minimum 6 meccsel kevesebb jut a csapatoknak (továbbjutás esetén akár 8-10-12),
belátható, hogy 14 csapatos bajnokság mellett legalább 10-zel kevesebb meccs
lenne, mint most, 12 csapatosnál pedig minimum 3-mal.

Rájátszást tudtommal nem akarnak a szövetségben, mert a legutóbbi
hasonló kísérletnél az alsóház unalomba fulladt, hozzáteszem, a tabellának az a
régiója rájátszás nélkül is lehet unalmas, miközben a felsőházban a legjobbak
döntenek egymás közt, de nem is ez a legfontosabb. Nekem az jutott eszembe,
hogy 12 csapat esetén nyugodtan lehetne 4 kört csinálni, ugyanis a 44 meccs –az
eredeti koncepció szerint- valóban növelné a meccsszámot, azt pedig, hogy túl
sokáig tart, azzal lehetne megoldani, hogy a megboldogult Ligakupa meccseinek helyére
és azokon túl is be lehetni iktatni hétközi fordulókat. Amelyik csapat pénteken
játszott, az kedden, amelyik szombaton, az szerdán, vagy ilyesmi, ez tényleg
minden célnak megfelelne. Ezzel együtt nem biztos, hogy van annyi hét, amennyi
meccset játszani kéne, ehhez kéne plusz egy téli hónap, vagyis pályafüggő az
ügy. A 14 csapat versenyeztetése viszont problémás a meccsszám miatt, és ha
most kéne tippelni, ennyivel indul majd júliusban a bajnokság.
3. Vége a Ligakupának

Lehet, hogy egyes kluboknak bizonyos időszakokban ez valóban
terhes volt, és megspórolnak 3-4 útiköltséget meg rendezői kiadást, de
összességében nem hiszem, hogy a sorozat bukás lett volna. Nézzük meg a most keddi
Fradit, ahol 16 éves játékos adott gólpasszt a felnőtt Honvéd ellen, egymás
után álltak be, vagy játszottak végig tinédzserek, ami más sorozatban
elképzelhetetlen volna. Miután a klubok második csapatai nem játszhatnak az Nb2-ben,
és most is opcionális az Nb3-mas indulásuk, pont a Ligakupa volt az egyetlen
átmenet a korosztályos és a felnőtt foci között, a legtöbb befutott fiatal ott
bontogatta szárnyait komolyabb tempóban játszó, és hangsúlyozottan felnőtt
játékosok ellen, vagyis pont az oly hangsúlyos fiataloktól vesz el lehetőséget
a sorozat megszűnése. Persze nem volt nagy élmény a tök üres stadionokban
közvetíteni, sokszor a színvonal is igen gyenge volt, de szerintem azért volt
hozadéka.

Ezzel kapcsolatban majd egyszer azt fogom megkérdezni,
hogyha a sorozat indításakor az volt a két cél, hogy nőjön a meccsszám, illetve
játsszanak a fiatalok és a sérülésből felépülők, akkor az érdektelenség és a
költségcsökkentés, amivel a megszűntetését indokolják, hirtelen miért lett
fontosabb szempont az iménti szakmai érveknél?
4. Premizálás

Eredetileg abból indultam ki, hogy az Nb2-ben, ahol a
külföldiek játszatását pénzügyileg már idén diszkriminálták, tavaly olyan rendszer
működött, amelyben vagy 50 millió, vagy semmi nem járt, tehát nem volt
különbség az 1 és a 4 szerepeltetett légiós között. Vagy megfelelt egy klub,
vagy nem.

Emiatt most a legjobban az foglalkoztatott, hogy melyek az
NB1-es premizálás megvonásának fokozatai. Ha pl. tévedésből vagy figyelmetlenségből
egy csapat a 89. percben beküldi a negyedik légiósát, bukja a komplett
támogatást?

Mindez 400 millió esetén elég meredek volna, főleg azért,
mert véletlenül külföldi igazolni nem lehet, de véletlenül pályára küldeni
igen. Vagyis ha a kispadon elszámolják magukat, és puszta figyelmetlenségből a
89. percben időhúzó cserének beküldenek egy negyediket, nehogy már 400
milliójuk bánja. Ezért kérdeztem utána ennek, és kaptam az a nem hivatalos választ,
hogy az évet négy részre osztják fel, és minden periódusban külön vizsgálják a
feltételek teljesülését, így ha valamikor a külföldiek száma meghaladja az
előírtat, akkor csak az összeg adott időszakra eső része, -az se kevés, 100
millió FT- úszhat el.

Továbbá felmerült bennem, hogy mi van azokkal a pénzekkel,
amelyen ily módón az MLSZ nem fizet ki a rendelkezésre álló keretből.  Vagyis ha 1-2 helyen a 100 millió az
ellenőrzés után megmarad, az növeli-e a normatív alapot a következő
kifizetésénél, vagy a szövetségi kasszában marad. Erre ezidáig nem kaptam
választ.

5. A saját erő

Erről nem sok szó esett azóta, remélem, hogy nem értettem
félre, de mintha az elnök úr szájából az hangzott volna el, hogy a támogatás
akkor jár, ha minden forintja mellé a klub is odateszi a magáét. Ha ez így van,
annak vélhetően az az értelme, hogy ne tudja egy klub úgy összerakni a
költségvetését, hogy 100 millió saját erő mellé kap 400-at. Ha ez így van,
egyetértek vele, mert a rendszer felpumpálása nem szabad, hogy ellustítsa a
klubokat, dolgozzanak csak továbbra is a szponzorokért, legyenek érdekeltek a
jegybevétel növelésében, és nem mellesleg a játékos eladásokban.
6. A magyar fiatal

Alapvetően nagyon örülök a szabálynak, de a legjobban itt
sorjáznak a kérdések. Mennyiben befolyásolja a csapaton belüli versenyt, hogy
egyes korosztályok eleve előnyben vannak? Mi van, ha megsérül a felnőtt keret
összes u20-as játékosa, bukják a pénzt? Mennyiben sérül a 21-22 éves játékosok
esélye, amikor a náluk kicsit fiatalabbak a pénzt hozó korosztály? Elég a
kezdőben szerepelni, és a 10. percben lecserélhetik, vagy végig pályán kell hogy
legyen ennek a korosztálynak egy tagja?
7. Nb2-es turbózás

50-ről 150 millióra növelik a pénzt, ez azt jelenti, hogy ha
idén még volt is olyan csapat (pl. a Balmazújváros), amelyik inkább hozott
külföldi, mert az 50 guriga elvesztése annyira nem rázta meg, mostantól már
csak a legerősebb klubok veszik majd ezt fontolóra. A 150 millió arra is jó,
hogy a szűkülő Nb1-ből kiszoruló játékosok normális pénzért mehetnek egy
osztállyal lejjebb ahelyett, hogy inkább játék nélkül padoznának a jobb fizetés
miatt. Ezzel rögtön erősödhet a másodosztály, ami viszont kedvez az ott
szereplő fiatalok fejlődésének, akiknek ugyancsak kötelező a szerepeltetése a
plusz pénzért. Vagyis a 150 millióval szépen egymásra épülnek a folyamatok, ez
tetszik.

Kérdés az, hogy a 150-et is ugyanúgy egy mozdulattal vesztik
el mondjuk egyetlen légiós szerepeltetésével, vagy beépítenek fokozatokat a
támogatásba?