Sokkra feltámadást!

Abramov Gábor 2015. 10. 15. 12:30    
Olvasási idő: 2 perc

Félre a sokkal, a szurkolás nem járt eredménnyel, a magyar labdarúgó-válogatottnak a pályán kell kiharcolnia a 2016-os Európa-bajnokságra jutást. Őszinte leszek, 55 százaléknál több esélyt senki ellen sem adok a csapatnak. A támogatásom viszont továbbra is a maximális!

Az az érdekes és picit szürreális helyzet állt elő, hogy egy igen büszke és önérzetes nemzet egyként szorított Spanyolországért, majd másnap Izlandért és Lettországért.
Elképesztő profi hozzáállásról tett tanúbizonyságot a spanyol válogotatott hétfő este. A „B” de inkább néhol „C” kezdőt pályára küldő Del Bosque hihetetlen merítési lehetőséggel rendelkezik, amit játékosai (akik többségének több mint valószínű, esélye sem lesz bekerülni a jövő évi Eb-re készülő szűkített keretbe) be is bizonyítottak, rengeteg helyzetet dolgoztak ki, irányították a játékot és volt egy bizonyos Thiago Alcantara nevű „zsenijük” a pályán. Természetesen jó párszor érezhettük, hogy David De Gea spanyol meze alatt egy magyar címeres alámez lapulhat, mert 11 földöntúli bravúrja azt mutatta, Ukrajna sem adja fel. Meg kell hagyni, Fomenko mester fiai – az évek óta tartó belpolitikai válság, háborúk, merényletek pillanatnyi elfeledésére – erre a sorsdöntő meccsre ismét egymás kezét szorítva küzdöttek és végül „véreztek” el a pályán. Remek este, remek játékosok, fantasztikus meccs, újabb reménysugár!
Nem éreztem a török csapat erejét, talán Burak Yilmaz (klasszikus 9-es) elvesztése, talán Arda Turan meccsrutinjának hiánya, de valami nem működött úgy, ami az elmúlt 3 Eb-selejtezőn tökéletesen ment. Nem voltak jelentős török helyzetek, hatalmas nyomás Izlandon. Sőt, az északiak előtt is le a kalappal, akik remek, labdatartásra alapuló focijukkal már továbbjutva is győzelemre játszottak Konyában. 88. perc, török szabadrúgás, amikor azt érzed legbelül, hogy majdnem 43 ezer fanatikus szurkoló szinte bevonzza a labdát az izlandi kapuba… Selcuk Inan szenzációsan teker a rövid felső sarokba! Elúszik a legjobb 3. hely lehetősége, hiszen a teljesen enerváltan, fáradtan mozgó lettek teljesen megérdemelt vereséget szenvednek a számomra már Hollandia ellen is jól és rendkívül szervezetten játszó Kazahsztántól.
Talán már azon a mérkőzésen érezhető volt, hogy a kazah válogatott az, amely el akar kerülni az utolsó helyről, a letteknek meg minden mindegy. Sajnos….
Nehéz ezt egy magyar szívű, magyar lelkű, embernek megemészteni, de fel kell állni a sokkból! Pótselejtezős kiemelésünkkel esélyeink talán javultak de azt nem állíthatjuk, hogy bármely ellenfél ellen egyértelmű favoritként léphetünk pályára. Az ember elfogult, hisz saját nemzete továbbjutási esélyeit kellene meghatározni. Én ezt most teljes őszinteséggel megpróbálom nektek százalékos arányban.
Írország ellen    40%
Norvégia ellen   50%
Dánia ellen       30%
Szlovénia ellen  55%
Vasárnap első körben eldőlnek a dolgok a sorsolásnál, de minden más majd a pályán!
Hajrá, magyarok!