Erdei álommeccse?!

2011. 10. 30. 19:54    
Olvasási idő: 2 perc

Ha minden jól megy, december utolsó napján eljön a nagy nap. Erdei Zsolt egy rangos világszervezet elismert ökölvívója elleni győzelemmel újra felülhet a félnehézsúly képzeletbeli trónjára.

Tavoris Cloud jelenleg a kategória egyik, ha nem „A” legjobb bokszolója. Fiatal, erős, kitűnő kondíciójú, önbizalomtól duzzadó, veretlen öklöző. Hasonló minőségű ellenfele Erdeinek még nem volt. Nem vagyok benne biztos, hogy a Cloudnál jóval nagyobb sztároknak számító igazi nagyhalak, Hopkins vagy Dawson nem bizonyulnának könnyebb feladatnak Madár számára. Sem előbbi, sem utóbbi nem bokszol olyan tempóban, ami Zsoltnak gondot okozna, képzettség alapján pedig senki ellen nem kell félteni exvilágbajnokunkat.

Cloud stílusa ugyanakkor éppen olyan, ami nem fekszik Erdeinek, „stylistic nightmare” mondanák az amerikaiak, azaz stílusbeli rémálom. A 29 éves amerikai folyamatosan nyomás alatt tartja ellenfelét, rakkol és kőkeményen üt. Olyan „garays”, csak jóval színvonalasabb kivitelben. Márpedig az argentin ellen Madárnak bele kellett adnia apait-anyait a győzelemért, melyet még így is sokan megkérdőjeleztek. A decemberi csata azonban nemcsak az ellenfél borzasztó stílusa miatt ígérkezik hálátlannak, hanem az esetleges győzelemért járó dicsőség mértéke miatt is.

A híresztelésekkel ellentétben ugyanis Tavoris Cloud NEM számít ismert öklözőnek. Szűk szakmai berkekben ugyan sokra taksálják, ám a nagyközönség számára szinte teljesen ismeretlen versenyző. Mindent elmond az a tény, hogy még soha nem bokszolt a sportág Mekkájában, Las Vegasban, és soha nem bokszolt „pay per view” konstrukcióban, azaz előfizetéses rendszerben. Márpedig aki a tengerentúlon nem mondhatja el magáról a fentieket, nem is vallhatja magát igazi sztárnak. Egy Cloud elleni győzelem újra házon belül maradna, és nagy kérdés, hogy felkeltené-e Dawson vagy Hopkins érdeklődését.

Az viszont egyértelmű, hogy akár győzelem, akár vereség a vége, Erdei Zsoltot soha többé nem érheti az a kritika, hogy nem kereste a kihívásokat, hogy nem próbált meg a tengerentúlon is a legjobbak ellen mérkőzni. A fanyalgóknak ezután véglegesen lakat kerülhet a szájukra.

Minden idők legsikeresebb magyar profi öklözője az év utolsó napján újra sporttörténelmet írhat: 38. életévéhez közel, első magyarként szerezhetne világbajnoki címet Amerikában.

Hajrá, Madár!